Oktopus Blog > Örömkoncert - ahogy volt

Publikálva: 2015-05-09 00:19:26 - Címkék: Örömkoncert 2003. - vita

Kedves Kollégák!

 

Kellett néhány nap, mire előszedtem emlékeimet, a dokumentumokat, és persze időt, hogy mindent megírjak. Spulni írja valahol, hogy dokumentáció alapján dolgozott. Az én emlékeim képekben maradtak meg. Ahol helyesnek vélem, meg is mutatom azokat.

Mocsáry tanár úr vitriolos megjegyzése nagy vihart kavart, de szerintem az arra, és személyére érkezett megjegyzések sem maradnak el mögötte tehetségben. Mondják, a stílus maga az ember. De az is igaz, hogy a nemzetközi porondon, ahol Mocsáry Gábor az életművét alkotta, ahol szerény ember nem kap sok gólpasszt, megtanulta, hogy hibázni csak egyszer lehet, és utána nincs tovább. Az ő életében a „nem hibázhatok” végül egy infarktussal végződött. Akkor hagyta abba az aktív hangmérnöki munkát, és kezdett el tanítani, nála ez volt a nincs tovább. Aki akar, sokat tanulhat tőle. Számos sikeres tanítványunk él „live” üzemmódban. Akkor minden tanítványunk oktOpus bélyeggel ellátott hülye? Hol vannak azok a hozzászólók, akik tudják mit kaptak tőlünk útravalóul? A legtöbb hozzászólónak fogalma sincsen arról, hogy mi az „okOpus lét”, mit is csinálunk valójában. Ezért szeretettel meghívok minden hozzászólót, látogasson el hozzánk, győződjön meg arról mit szidalmaz.

Mocsáry Gábor véleménye nem az oktOpus véleménye. Rajta kívül van itt még más eltérő, karakteres vélemény is, ám egy közös bennünk, mindannyian a tudás pártján állunk. De a vélemény szabad. Mivel azonban az oktOpus oldalán jelent meg ez a vélemény, az iskola vezetőjeként mondom: Spulni, sajnálom! Kérelek, fogjunk kezet virtuálisan!

Amit még ide írtam, a tényleges blogban, valójában nem lényeges, hiszen az ide tartozó lényeget elmondtam.

 

Kishonti István

A feladat: 250 fős szimfonikus zenekar és 4000 fős vegyeskar hangosítása, az esemény CD, DVD hangjának, valamint az Eurovíziós TV közvetítés hangjának elkészítése. Helyszín a Hősök tere, valamint az Andrássy út és a Dózsa György út mindkét irányban. A színpad a téren, a Műcsarnok előtt volt.

Osztott kórus, balra a női szólamok, jobbra a férfi szólamok, középen a zenekar, itt még leeresztett fedéssel. A színpadtól 50m-re látható a két világítási torony és a jobb oldali torony első emeletén kapott helyet a hangtechnika.

A zenekar két oldalán kapott helyet az L’Acoustics line-array,

Takó Tamás készítette a besugárzási tervet, és kezelte a rendszert. 

 

A következő ábrán a technika elhelyezkedése látható a toronyban:

A helyszíni hangért Szurmay Gábor felelt, 

a nagy létszámú kórus 40 mikrofonját Pálfi József kezelte, 

a CD és DVD hangot két keverővel Mocsáry Gábor és Kishonti István rögzítette 14 sávon.

 

A munkánkat a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola egyik tanára segítette. A produkció egészét Doszpod József áldozatos munkája fogta össze (aki fürge robogójával időnként megpróbált kettőnél több helyen jelen lenni).

A helyszíni hangosítás feladatához Szurmay Gábor a zenekar számára Symphotec mikrofonrendszert használt, ami nagy vonalakban közelmikrofon pozícióban elhelyezett nagy számú mikrofont mikrofoncsoportokban kezel. Ugyanakkor a CD és DVD hang céljára más elveken nyugvó, nyolc mikrofonból álló elrendezést használtunk a zenekari felületen, hiszen más a hangosítás és az egyéb célú hangfelvétel logikája, valamint esztétikai lehetőségei. A kórus negyven mikrofonját előkevertük, külön a hangosítás, és külön a többi felvétel céljára. A hangosítás a Soundcraft asztal L/R kimenetét kapta, a CD és DVD céljára az asztal 4 mellékimenetére osztottam el a mikrofonok jelét, külön „sztereóban” a női és férfi szólamokra „panorámázva”. A zenekari mikrofonokat Mocsáry Gábor kezelte, amihez megkapta a cimbalom és az orgona jelét is. A 14 sávos rögzítéshez a másik 02R pult megkapta a kevert zenekart, a kórus csatornáit, valamint a szólisták és műsorvezetők mikrofonjeleit. A főpróbát követő stábértekezlet után az a döntés született, hogy a nemzetközi hangot ebből a 14 csatornából kéri az MTV.

És végül az a bizonyos hiányzó néhány ütem. Aki már dolgozott éles helyzetben, az tudja, hogy minden elkövetett hibánk beleég az agyunkba, és egy újabb hiba kivédésekor pontosan abban a sorrendben jutnak eszünkbe egymás után a lehetséges megoldást keresve, ahogy megtörténtek életünk során. Így égett be emlékezetembe ez a néhány másodperc is. Az történt, hogy nagy szél volt, és Spulni úgy döntött, ha a kórusnak nincsen dolga, inkább kikapcsolja őket. Ez akkor derült ki, amikor Kodály Zoltán Budavári Te Deuma következett, aminek igen rövid a zenekari bevezetője, konkrétan egy 4/4-es ütem meg egy negyed, majd jön tutti a zenekar és a kórus: Te Deum laudamus, Te Dominum confitemur, Te aeternum Patrem …. Kodálynak ezt a művét sokszor énekeltem korábban, nem jött a kórus jele, elrikkatottam magam, hogy: „Kórus!”, és akkor szólt át Spulni, hogy a szél miatt némította az asztalt a negyven mikrofonnal. A második sor végére jött meg a teljes kórus hozzám. Ez van. Utána már csak nekünk kellett az utómunka során Záborszky Kálmánnal „elrendezni” a hiányzó kórus ügyét, ami ugye elég kellemetlen volt, mivel Mocsáry tanár úr igen jól ismerte őt, lévén, hogy az általa vezetett zeneművészeti iskola koncerttermét gyakran használta felvételeihez. Nyilván ezért ragadt meg benne ez az eset a kelleténél több indulattal. Mert hát tényleg kínos helyzet a produkció főnökének a szemébe nézni ilyenkor.

A hanganyagok visszahallgathatók, a soksávos felvétel archiválva van, a helyszínen kevert hang az MTV archívumából kikérhető. A produkció során mindenki a lehető legpozitívabban cselekedett, az együttműködés a projekt teljes ideje alatt jó volt. A hatalmas rendszer, aminek sok elemét meg sem említettem, az első bekapcsolástól kezdve kifogástalanul működött, műszaki hiba apróságoktól eltekintve nem volt.

 

Én így emlékszem rá.

Hozzászólások

Bejelentkezés

Belépve marad?

Bejelentkezés

Partnerek